Ha el kell engedned…

Elmúlás. Csendes, mégis rikítóan ünnepi.

Szeretem az őszt.

Nekem most azt üzeni: fájni fog, sivár lesz, és muszáj. A gyász elkerülhetetlen – de a búcsúzás gyönyörűséges. Van benne valami csodálatosan fennkölt.

És micsoda bíztatás a rideg tél után következő megújulás a tavaszban.

A négy évszakunk körforgása ajándék.

Ha most el kell engedned valamit:

tedd azt ünnepbe öltözve, ahogyan az ősz teszi! Méltósággal, szépségbe burkolózva, tudva, hogy minden, ami következik, szükséges. Indulj el, fürdőzz meg minden színben, azután menj töretlenül a kopár, fagyos veszteségen át, és érkezz az új tavaszba.

Kívánom neked a lét teljességét!

“Gyönyörű,

olyan gyönyörű volt, és mégis
olyan szomorú, mint egy hervadó
őszi liget, mely csupa szín,
és mégis csupa hervadás,
csordultig színekkel és mégis
színültig halállal tele.” 

Pilinszky János

Amit pedig őriznél, engedd, hogy lefotózzam neked: keress meg! Várlak!

Az élet kezdete, egy csodálatos születésmese itt a blogban.

 
Írj nekem: nemkellapoz_kukac_csaladmesek.hu