Baráth Mea
Baráth Mea

Történetmesélő fotográfus

Konmari kalandjaim 3. rész

Hasítunk Marival
 
Meglepő felismerés: Hiszen én élvezem a kategorizálást!
 
Elárulom, hogy gyerekként a közértben, míg nagymamám beszerezte a szükséges mindenfélét, én leálltam egy polcnál (rendszerint a cigis polc volt ez, akkoriban még nem a pénztáros feje felett tartották), ahol adódott valami rendszereznivaló. Leginkább ott, ahol az áru többféle színű, nagyságú dobozban van – fajtától függően, és mindig össze vannak keveredve. Én, a copfos kislány, nekiálltam rendet rakni. Pirosak egy sor, sárgák mellé… Nagyanyám mindig tudta, hol keressen, miután tele lett a kosara. Nehezen szakadtam el, sosem tudtam végezni a rendrakással.
 
Ez a dolog még sosem jutott így eszembe eddigi életem során. Meg is döbbentett az emlék –

- én, a rendetlen, micsoda elmélyült élvezetet találtam ebben a rendezgetésben!

Rejtett rendmániás?
A könyvespolc kapcsán merült fel bennem ez a régi közértesdi. A könyveink nagy százaléka szépirodalom. Azonkívül néhány tudományos – sok gyerekeknek szóló, ilyen-olyan szakirodalom, és művészeti albumok. A polcon a könyvek most kategóriákra bontva, a szépirodalmon belül is pl. korszakok, nemzetiségek, írók szerint csoportosítva vannak, témakörök is stimmelnek. Külön sor van a kedvencekből, javarészt kortárs. (KonMari szerint elég lenne csupán ezt a sort megtartani. De erről majd még írok…) Külön sor a gyerekekre váró olvasmányoknak, külön a vizualitás, filozófia, pszichológia…
 
Kifejezetten precízen van berendezve a polc. Nem bírom, ha valami nem a neki megfelelő polcra, sorba, helyre fér. Bármelyik könyvet rögtön meg tudom mondani, hol találod, a fejemben a rendszer. Férj szerint könyvtárosnak kellett volna mennem, boldog könyvtáros lettem volna. (Mondanám, annó gondoltam is rá.)

Könyveket szortírozni a legnehezebb.

A kihívás
Lepakoltam kedves rendtanácsadónőm javaslatára az össze s könyvet. Az ágyunkra. Aztán tovább, a földre. Saccra kb 600 db. Tényleg hatékonyabb így, és nem a címeket a polcon olvasgatva selejtezni. KonMari óv attól, h ilyenkor belelapozz a könyveidbe. Érzések alapján kell(ene) válogatnod, nem az alapján, szükséged van-e rájuk.
 
Könyveink jelentős hányada olyasmi, amit majd a gyerekeim olvasni fognak, olvashatnak. Nem tudom, ezekre milyen szabály érvényes… Mert igenis őrzöm őket nekik, jó, ha otthon értéket vehetnek le a polcról. Én szinte mindet olvastam – amit nem, attól megváltam, ebben megfogadtam az okítást. Mert jogos a kérdés, hogy ha akkor, amikor megvettem, nem olvastam el, mikor jön el az ideje? Ha nem akkor volt?
 
Könyv és időzítés nagyon fontos, ebben hiszek.
 
Több olyan könyv is álldogált nálam, amit átörököltem szülői, nagyszülői polcról. Ha évek óta érintetlen, hát nem őrizgetem tovább. (Bár, van hetilapgyűjtemény könyv formában 1917-ből! Őrület! Hát az ilyentől nem válik meg az ember!)
Ha nem vagy biztos a dolgodban 
Mert ugye van ilyen? Akkor japán barátnőnk azt javasolja, tedd próbára magad: engedd el!
 
Szabadulj meg a könyvtől! Ha tényleg kellett neked, újra be fogod szerezni, és most már elolvasod. Ha úgy maradsz, hát valójában nem is volt dolgod azzal a könyvvel.
Bizsergető gondolat: csakis olyan könyvek vegyenek körül magad, amik kellemes érzéseket hívnak elő belőled, amiket szeretsz. Milyen jó is olyan lakásban élni, ahol bármerre nézek:

Csupa szeretemdolog vesz - mondhatni ölel - körbe!

Az élmény, amit valaha bármelyik könyv adott, a Tied marad, ha emlékszel a sztorira, a szavakra, ha nem. És ennyi legyen elég. 
 
Szereted azt, ami otthon körülvesz?
 
 

Hogy jön ez most ide?

Mert neked is kell!
Családfotózással foglalkozom – otthon. Elmegyek hozzátok. Valljuk be, mi az első gondolatod? Ide? Ebbe a felfordulásba? Na, akkor rendet kell rakni.
 
Ezért mesélek neked KonMariról, és arról, hogyan mentett meg engem,
a javíthatatlan rendetlent. Érdekel a folytatás? Ha szívesen beszélgetnél, gyere a csoportunkba
Otthoni családfotózást szeretnél, könnyeden, pózok nélkül? 
Babaváró
iskolai
Számháború
Valter és Miksa
Liza és Máté
Akciók, kedvezmények és Családmesés történetek a postaládádba.